Egy motoros pályafutása....
Varga Gábornak hivnak, jelenleg Székesfehérváron lakom és társtulajdonosként dolgozom a Varges Motor Kft.-ben.
A motoros szerelem 13 évesen kezdődött amikor láttam a barátaimat Simsonokon,Babettákon rohangálni. Elhatároztam, hogy megcsinálom a segédmotoros jogsit. Ekkor már néha vezettem autot úgy,hogy édesapám volt a “navigátor”.
A jogsit édesapám jóvoltából egy Simson követte,amit nagyon megszerettem. Rengeteget motoroztam vele télen-nyáron,volt, hogy Szlovákiába is azzal mentem,apuékhoz. Aztán amikor 3 sebességesből 4-re variálták és jött egy konok főtengely szimmering probléma is, tulajdonképpen akkor kezdődött az a szerelői pályafutás, aminek egyenlőre se vége, se hossza..
A Simson 1 évet állt, mert nem tudtam/tudták a környéken megcsinálni. Eközben vettem egy 250-es Jawat és épitettem egy 125-ös D-Csepelt is úgy, hogy a motornak majdnem minden alkatrésze más D-Csepel-ről származott. A kezdeti szerelési sikereken felbuzdulva meggyógyitottam a Simsont. 1,5 év mulva már 70km/h-val utaztam Gárdonyból Pestre vele, mig a moci végsebessége valahol 100km/h-nál lehetett és csak 50ccm.s volt.
Babetta gyújtás, Ágoston Iván-féle henger,P-20 karburátor es saját készitésű kipuffogó és kuplung volt rajta,nem beszélve arról, hogy 1-es fent a többi sebesség lent volt..:)
A szüleim nem rajongtak a kibontakozó szerelési mániámért, többször "megfagytam" egy kis műhelyben, pedig 90m2 volt nálunk alápincézve és fűtve a családi házban.Igaz lakatos nevelőapám mindig segitett amiben tudott ha megkértem.
Ekkor tájt már másoknak is szereltem, de többnyire ismerősök, barátok voltak a kuncsaftjaim.
A középiskolában elektronikát és számitástechnikát tanultam, amit otthon jól kiegészitettem gépészeti tanulmányokkal.
Itt hagy emlitsek meg 2 embert, akiknek mindenképpen köszönettel tartozom.Csik Gyulát (Agárd) és Varga Istvánt (Kelenföld) , akik bármikor segitettek nekem amikor szükségem volt rájuk és rengeteg szakmai tapasztalattal láttak el.
Miután elkezdtem a BME gépészmérnöki karát arra jöttem rá, hogy igazából engem csak a műhely és a gyakorlati rész érdekel, ami persze nem volt elég a maradáshoz, de én nem is akartam maradni.
1997. januárjában már az IBM székesfehérvári szallagján “figyeltem” mint betanitott munkás, de gondolatban továbbra is a motorokon járt az eszem és amint hazaértem már mentem is ki a műhelybe. Volt, hogy motorgenerál után mentem az éjszakás műszakba dolgozni.
Ekkor tájt a műhelyben volt elromlott kapagép, láncfűrész,fűnyiró és még motoros aggregátor is, de legalább ezeket is megismertem..
Közben elvégeztem a motorszerlői képzést és tuning tanfolyamot Pesten.
Édesanyám unszolására jelentkeztem a győri SZIF-re, autogépész szakirányra, lesz ami lesz alapon. Felvettek, 3 év múlva 2000 nyarán már diplomás mérnökként állhattam az emberek elé, de még ekkor is “csak” egy motorkerékpár érdekelt és a szerelés, nem vonzott az iróasztal.
Azon a nyáron kitaláltam, hogy kimegyek külföldre szerencsét próbálni, és “megváltom” a világot,ezért megpályáztam a tengeren tult.
Nem jött össze, maradt a “diplomás pizzafutár” állás Székesfehérváron, de én szerettem ott dolgozni, mert a nap túlnyomó részét legalább kocsikazással tölthettem el.
Imádok vezetni,versenyezni…
2001. februárjában műszakvezető voltam egy eldugott gyárban amikor megkaptam a vizumot. Nem sokat gondolkodtam,márciusban már egy hotelban takaritottam valahol Floridában.
A motorszerelést egy időre felváltotta a bicikli -és autoszerelés, mert ezekkel közlekedtünk odakint.
Nézelődőként voltam a daytonai Bike Week-en és October Fest-en is. Próbáltam motorkerékpár szerelői állást találni, szinte Daytona összes motorszereldéjébe beadtam az önéletrajzom,de akkor nem jött össze semmi.
1 év után hazajöttem, teljesitve a “küldetésem”,de megfogadtam, hogy egyszer visszamegyek Daytonába motorral. Itthon újra várt a “jó öreg” pizzafutár állás, azonban éreztem, hogy amerika visszavár egy újabb kalandra.
Egy márkaszervizben kezdtem értékesitőként dolgozni, amikor elkövettem azt a “hibát”, hogy megkérdeztem a kollégám (aki már 2 éve dolgozott a cégnél) mennyit keres..?
A válasza Ferihegyre “röpitett”, ahol kezdetét vette egy újabb küldetés.
Megfogadtam ,hogy min.3 max.5 évet “lenyomok” egyhuzamban és annyi pénzt spórolok össze amennyit csak birok…munkából.
Takaritottam szállodat,voltam festő, karbantartó, hentes és fagylaltárus is, amikor a barátommal elhatároztuk, hogy új kihivások elé nézünk és felköltözünk New Yorkba.
Kezdetben Bronxban laktam és egy Manhattani étteremben dolgoztam, amikor sikerült újra motorkerékpárok közelébe kerülni.
Másodállásban, heti 2-3 nap elkezdtem dolgozni egy Yamaha szervizben mint szerelő és szuperszonikus sebesseggel áramlottak felém az új információk. Egy Honda-Kawasaki-Suzuki képviseletnél vásároltam alkatrészt a főnököm Quad-jához, amikor kiderült, hogy éppen szerelőt keresnek. 2 hét mulva már náluk dolgoztam.Volt mexikói,argentin és fekete szerelőjük is,tehát már csak én hiányoztam a sorból..:)
Télre sajnos 4 emberrel leépitették a céget,mint legfiatalabb nekem is mennem kellett,mert egyszerűen nem tudtak fizetni ennyi embert. Újabb 6 hónap éttermi munka után 2004 tavaszán felvettek az Aprilia New York-hoz (volt Aprilia/Guzzi kereskedes), ahol 11 hónapot dolgoztam másodszerelőként egy olyan ember mellett aki 30 éve szerelt motorkerékpárokat.A lepukkant 50ccm-is robogotól kezdve a karbon tankos RSV 1000 Nera motorkerékpárig sok minden megfordult a kezem között.Többek között szereltünk futóművet,tuningoltunk motorblokkot,volt “sárga angyal” szolgálatunk,kiállitásra mentünk,ujságokban szerepeltünk. Nem volt megállás,rengeteget láttam,sokat tanultam Manhattanben és Daytonába már egy XJ 600-sal mentem..:).Ekkor tájt még arra is futotta,hogy motorkerékpárokat küldjünk konténerben Magyarországra,a szabadságunk alatt meg körbeutazzuk az államokat.
Mivel minden csoda véget ér egyszer, 1 hónap teherauto söförködés következett,de szerencsére nem ez volt a vége..Sikerült talán életem legjobb ha nem a legjobb munkahelyét megcsipnem,mert felvettek egy Long Islandi motorkereskedésbe,természetesen szerelni...
Zászlónk alatt futott a Ducati,MV Agusta,Triumph,Vespa,Piaggio,Polaris márka,de szereltünk KTM-et,Hondát és mindent ami arra járt. 8 hónap alatt a szervizzel és a tulajdonosokkal is sikerült baráti viszonyt kialakitanom,megbecsülték a munkámat,gyakran kikérték a veleményem,támogattak ahol tudtak. Itt heti 6 napot dolgoztam és 40 km távolságból jártam be dolgozni..motorral.
Később döntenem kellett, Amerika vagy Magyarország. A szívemre hallgattam és hazaköltözztem a terveimmel,de már nem voltam egyedül, jött velem a mostani üzlettársam is aki a mai napig rengeteged dolgozik a cégben és otthon egyaránt, ezért külön köszönet Neki.
Kezdetben a Balatonon dolgozztam egy Honda kereskedésben,majd 1,5 évig a székesfehérvári Yamaha szalonban mint értékesítő, közben pedig versenyszereltem a Dunlop Trophy kupasorozatban a Hungaroringen.
Keresstük a lehetőségeket,hogyan tudnánk a magunk ura lenni és egy saját üzletet nyitni,ahol kielégíthetjük a motorosok igényeit és új szolgáltatásokat is bemutathatunk nekik.
2009 tavaszán sikerült végre elinditanunk a Varges Motor Kft-t és ezzel egy régi nagy álmom vált valóra.
2010-ben eddig sikerrel vettük a gazdasági válság okozzta akadályokat és tovább növeltük az árukészletünk.
Folyamatosan bővülő üzletünkben szakszerű kiszolgálással, szervizzel és futárszolgálattal várjuk a motorosok és motorozzni vágyók kérdéseit, érdeklődését és véleményét.
Motoros üdvözlettel:
Varga Gábor
Varges Motor Kft.